A Kuruc és labanc bevette a Rákóczi várat - képekkel

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. jóvoltából mostantól hosszú ideig a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumában látható Madarász Viktor Kuruc és labanc című festménye. 

A hányatott sorsú és a cég segítségével megmentett műalkotás ünnepélyes bemutatóján dr. Simon Attila a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója kifejtette: 200 éves múltra visszatekintő cégük filozófiája három fő pilléren nyugszik. Az egyik az, hogy gazdasági társaságként profitközpontú munkát végezzenek, amely eredményeként az általuk képviselt területen világelsőként mintegy 60 országba szállítanak és körülbelül 700 embernek adnak munkát. A második az országgal és a világgal szembeni szolidaritás, míg a harmadik a kulturális misszió elve – sorolta. 

Különleges történet

A vezérigazgató hangsúlyozta: ez utóbbi motiválta cégüket, amikor a különleges történettel rendelkező festményt 1997-ben külföldről megvásárolták, Magyarországra hozták, védetté tették, hogy ne lehessen többé kivinni az országból, majd a restaurálási munkák után a Magyar Nemzeti Galériában állították ki. Most Sárospatakra hozták a képet, mert céljuk nem a birtoklás, hanem az, hogy a műalkotást közkinccsé tegyék, vagyis a múzeum látogatói is gyönyörködhessenek benne. Dr. Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) főigazgató-helyettese tudósítónknak elmondta: egyáltalán nem gyakori a hasonló eset, hogy egy magyarországi cég a tulajdonában lévő műalkotást a komoly múzeumi hálózattal rendelkező intézményükre bízza. Éppen ezért különleges alkalom, hogy Sárospatakon egy ilyen festményt mutatnak be, amely ráadásul tartalma okán rendkívül illeszkedik a vár történelmi és kultúrkörnyezetéhez, hiszen a Rákóczi család és a kuruckor ikonikus kiállítóhelye a Rákóczi Múzeum. A festményről szólva elmondta: a kép üzenete visszaadja a Kárpát-Medencének azt az évszázados helyzetét, hogy mindig a kelet és nyugat határán állt. A főigazgató-helyettes véleménye szerint megfogalmazható, hogy ebből a helyzetből mindig a legjobbat kell kihozni. 

Köszönet, bizalom, felelősség

Dr. Tamás Edit, a MNM Rákóczi Múzeumának igazgatója arról beszélt, hogy március 27-e II. Rákóczi Ferenc születésnapja és szándékosan időzítették erre a Patak szempontjából nagy ünnepre a kiemelkedő jelentőségű bemutatót. Hangsúlyozta: múzeumuk számára nagy megtiszteltetés, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúra a gondjaikra bízta a műalkotást, amit munkájuk elismeréseként is értékelt. Az igazgató egyben jelezte azt is, hogy nagy felelősséggel kezelik majd a rájuk bízott festményt. Az eseményen elhangzott: Madarász Viktor 1855-re készítette el a festményt és egy testvérpárt ábrázol, akik közül az egyik császári elfogatóparancsot szorongat a kezében, a másikuk kurucként felesége karjaiban haldoklik. 

Az elmondottak szerint sokan magának a festőnek az arcvonásait is felfedezni vélik a két ellentétes oldalon álló testvérpár vonásaiban. A 48-as, 49-es forradalom után elkészült kép akkori politikai üzenete világos volt még akkor is, ha a történelmi körülményeket a Rákóczi szabadságharc időszakába helyezte. A kép a bemutatása után eltűnt, egyszer 1904-ben, majd 1917-ben felbukkant, de gyakorlatilag 150 évig alig lehetett róla tudni valamit. 

Feltekert állapotban

A festményt Kohercz Papp Zsuzsanna festő restaurátor művész restaurálta, aki szintén részt vett a bemutatón. Mint munkatársunknak elmondta, amikor 1997-ben először a kezébe került a kép, az látszott rajta, hogy 150 évig gyakorlatilag alig volt kifeszítve, vagyis feltekert állapotban tárolták. Ez meg is látszott rajta, egy nagyobb repedés keletkezett rajta, de csak néhány helyen volt szükség hiba kijavítására. Madarász Viktor több mint 9 négyzetméteres festményén körülbelül három hónapot dolgozott.