Nem rágalmaztak a cementgyár elleni civilek

Akt.:
Nem rágalmaztak a cementgyár elleni civilek
Miskolc – Jogerős felmentés született a cementgyár újra nyitása ellen tiltakozó civilek ügyében.

Helybenhagyta a Miskolci Törvényszék dr. Ficsór József vezette büntető tanácsa a rágalmazás vétsége miatt F. N. Zs. és társai ellen indított büntetőügyben a Miskolci Járásbíróság ítéletét.

Ismeretes, hogy a magánvádló gazdasági társaság képviselője feljelentésében hatályos magánindítványt terjesztett elő a vádlottakkal szemben rágalmazás vétsége miatt. A feljelentés szerint a vádlottaknak az Észak-Magyarországban „Újra nyitna a gyár: a civilek tiltakoznak” címmel megjelent kijelentései olyan állításokat tartalmaztak, amelyek a magánvádló becsületének csorbítására alkalmasak.

A véleménynyilvánítás joga

Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a vádlottak egy kerekasztal beszélgetés során a miskolci cementgyár újraindításával kapcsolatban tett kijelentései, melyek utóbb lapunkban is megjelentek, a véleménynyilvánítás körébe tartozónak tekintendők. Nem valósít meg bűncselekményt a jövőben elindítandó tevékenységgel kapcsolatos aggályok kifejtése sem, ezért a vádlottakat felmentette. Az elsőfokú ítélettel szemben a magánvádló fellebbezett a vádlottak terhére.

A másodfokú bíróság az első bírói ítéletet helyben­hagyó végzés szóbeli indokolása során kifejtette: a szabad véleménynyilvánítás Magyarország Alaptörvénye által biztosított alapjog, melynek az alapjogok körében kitüntetett szerepe van, a véleményszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. A véleménynyilvánítási szabadság határainak megvonásánál a tényközlés és az értékítélet között kell különbséget tenni. Utóbbira a véleménynyilvánítási szabadság minden esetben kiterjed, míg a tényállítások esetében vizsgálni kell, hogy azok a sértett jó hírnevének, becsületének csorbítására alkalmasak voltak-e. A rágalmazás vétsége ugyanis a becsület csorbítására alkalmas tény állításával vagy híresztelésével, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használatával követhető el. Tényállításon olyan nyilatkozatot kell érteni, amelynek tartalma valamely a múltban bekövetkezett, vagy a jelenben történő esemény, történés, állapot. Jövőbeni cselekményre, történésre vonatkozó megnyilatkozás nem tényállítás, hanem feltételezés, értékítélet, amely rágalmazásnak nem lehet az alapja.

A másodfokú bíróság a vádlottak kijelentéseit egyedileg megvizsgálva rögzítette, hogy a vádlottaknak a hulladékégetésre vonatkozó megnyilatkozásai ugyan tényállítások, melyek a magánvádló gazdasági társaság által előterjesztett engedélykérelemben szereplő adatokon alapulnak, azok a magánvádlóra nézve nem sértők.

ÉM–SZB


Hejőcsabai cementgyár - "Ilyen áron nem kell a beígért 300 munkahely!"

Bíróság dönt a hejőcsabai cementgyár környezeti engedélyéről

Miskolc – Per a hejőcsabai cementgyár környezethasználati engedélyezésének ügyében.









hirdet�s